2011. április
interjúk
A Budapest noir megjelenése óta Kondor Vilmos számos interjút adott. Ezek közül a fontosabbak:
Új Forrás (teljes lapszám pdf-ben)
A budapesti kém
„Arra ébredt, hogy nyelni próbál, és a fájdalomra, ami ezzel járt. Szemét nem nyitotta ki, egyelőre elég volt, hogy ha fájdalmasan is, de tudott nyelni. A zajokból ítélve kórházban lehetett. Halk beszéd, hangosabban és halkabban nyögő emberek, és persze a szag. A fertőtlenítő és a halál rohadtdió-szaga. Émelyítő szag, ami már akkor körbeveszi az embert, amikor még meg sem halt. Éppen elégszer érezte, hogy tudja, mit jelent ez a szag, és éppen eléggé fájt a nyelés ahhoz, hogy tudja: ez nem az ő szaga. Még nem az ő szaga.”
1943 decemberében Budapesten még egyetlen lövés sem dördült el, és Kállay Miklós miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon. Az immáron a Reutersnek dolgozó Gordon Zsigmond vonakodva mond igent Ujszászy István, az Államvédelmi Központ vezetőjének – és Karády Katalin szeretőjének – arra a kérésére, hogy alkalmi futárként segítse Kállay törekvéseit, ám amikor a küldeményt Velencében kézbesíti, összekötőjét megölik, és kis híján vele is végez a merénylő. Fél Európát beutazván Gordon hazatér, és barátjához, Gellért Vladimir detektív-felügyelőhöz fordul tanácsért, mert most már biztos abban, hogy kém rejtőzik a legmagasabb kormánykörök környezetében. A gyanúsítottak sora nem hosszú, ám azt még Ujszászy sem érti, kinek dolgozhat a kém, hiszen a Vár szinte hemzseg a német spionoktól, a szövetségesekkel pedig folyamatosan tárgyalnak a különbékéről. Megindul hát a hajsza a kém után, aki belesétál Ujszászy csapdájába, ám azt sem ő, sem Gordon nem gondolta volna – még legvadabb álmában sem –, hogy ki mozgatja a szálakat…
***
A regényt (amelybe itt lehet beleolvasni) a sorozat előző köteteihez hasonlóan úgy az olvasók, mint a kritikusok melegen fogadták.
A korabeli Budapesten való eligazodást segítheti ez a két térkép a 30-as évek elejéről.
A regényt a logóra kattintva lehet megrendelni.
Bűnös Budapest
„Maguk nyomozók mindig az objektív igazságról beszélnek – mondta Gordon. – Nem értem, hol tanulták ezt. Objektív igazság nincs. Mindenkinek van egy igazsága. Magának, a többieknek, mindenkinek. És ennek semmi köze nincs az objektív igazsághoz. Én semmiféle igazságot sem tudok megírni. A legjobb esetben is csak azt tudom megírni, ami történt.”
1939 szeptembere. A magyar-lengyel határt megnyitották a menekültek előtt, akik tízezrével tódulnak a német és a szovjet csapatok elől. Gordon Zsigmond, a Magyar Nemzet újságírója is ott van a határon, amikor feltűnik neki három vöröskeresztes teherautó. Beszélni akar az egyik sofőrjével, de az továbbhajt. Pár nap múlva Gordon nyomozni kezd, és hamarosan titkos kártyabarlangokra bukkan, amelyekben egyetlen éjszaka alatt vagyonokat lehet veszíteni és nyerni – nem feltétlenül a játékosoknak.
Ezzel egy időben Nemes Sándor nyugállományú detektív-főfelügyelő olyan megbízást kap, amelyet nem utasíthat vissza, méghozzá olyan embertől, aki nem szokott hozzá a visszautasításhoz. Ki kell nyomoznia, hová tűnt a lengyel katonáknak szánt kábítószer-szállítmány. Nemes ismerős az a mocsok és szenny, amely útját kíséri a bűnös városban, ám most olyasvalamibe botlik, amire még ő sincs felkészülve.
A két nyomozás egy ponton összeér, Gordon és Nemes találkoznak, és borzalmas titkokra derítenek fényt, titkokra, melyekért semmilyen bosszú nem drága és semmilyen áldozat nem kevés.
***
A regényt (amelybe itt lehet beleolvasni) az előzőhöz hasonlóan rendkívül pozitív olvasói és kritikai visszhang fogadta. A regény kiadási jogait a német Droemer Knaur, a holland Mynx és az olasz Edizione e/o vásárolta meg.
A korabeli Budapesten való eligazodást segítheti ez a két térkép a 30-as évek elejéről.
A könyvet a logóra kattintva lehet megrendelni.
Budapest noir
„Cselédek gyufát isznak, villamos elé vetik magukat, borbélymesterek darabolják fel szeretőjüket, elvált asszonyok vágják fel ereiket borotvával, iparossegédek vetik le magukat a Ferenc József hídról, féltékeny tisztviselők szurkálják agyon feleségüket böllérkéssel, üzletemberek lövik agyon riválisaikat revolverrel – a lehetőségek végtelenek, ugyanakkor nyomasztóan egyformák, hiszen a vége mindig ugyanaz.”
Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.
***
Kondor Vilmos regénye (amelybe itt lehet beleolvasni) megjelenését követően jelentős visszhangot keltett az olvasók és a kritikusok körében egyaránt, valamint nemzetközi visszahangja is nagyon pozitív. 2008 óta több külföldi kiadó megvette a jogait, 2011 őszén az Egyesült Államokban is napvilágot fog látni.
A korabeli Budapesten való eligazodást segítheti ez a két térkép a 30-as évek elejéről.
A regényt az alábbi logóra kattintva lehet megrendelni.








